Kombinált-teszt
a Down-kór és más számbeli kromoszóma-rendellenességek kiszűrésére
A Kombinált-teszt
• Down-kórral sújtott terhességek kiszűrésének egyik leghatékonyabb módszere;
• szűrővizsgálat az első trimeszteri ultrahangvizsgálattal és az anyai vérben mérhető jelzők számbavételével, átlagosan 85%-os találati aránnyal szűri ki a rendellenességgel sújtott terhességeket úgy, hogy a magas kockázati csoportba sorolja a leszűrt várandósok 5%-át; a Kombinált-teszt „kiterjesztett” vizsgálati formájában további, ultrahanggal mérhető jelzők (orrcsont és ductus venosus áramlás mérés) számbavételével növelhető a szűrővizsgálat találati szintje 90% fölé.
• jó hatékonysággal szűri ki az Edwards-kórral sújtott terhességeket is.
Down-kór (21-es triszómia)
A Down-kór a 21. kromoszóma többletére vezethető vissza és jellemző küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz. Az anyai életkor előrehaladtával a Down-kór kialakulásának gyakorisága növekszik. Míg 30 éves korban a kockázat a rendellenesség előfordulására kb. egy ezrelék, 40 éves terheseknél már több mint 1%-ra nő.
A Down-kór kialakulásának kockázata az anyai életkor függvényében
Forrás: A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának (VRONY) 25 éves adatbázisa.
A Down-kór gyakorisága hazánkban 0,17%, tehát 700 születésre esik 1 Down-kórral sújtott újszülött.
A Down-kórral sújtott embereknek különböző fokú tanulási nehézséggel kell szembenézniük, de gyakorta visszamaradottságuk még súlyosabb. Egy részük képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. A Down-kórral sújtott terhességek kb. 30%-a spontán vetéléssel végződik, azonban a születést követően az e rendellenességgel sújtott újszülöttek 90%-a túléli az első, kritikus évet. A Down-kórosok egyharmada súlyos szívrendellenességgel születik. Jelenleg a Down-kórral sújtott emberek várható életkora kb. 60 év, 40 év fölött bizonyos esetekben az Alzheimer-kórhoz hasonló agyi elváltozások fejlődnek ki.
Edwards-kór (18-as triszómia)
Az Edwards-kór ritka és általában az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. A szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 7000. terhességben fordul elő.
A vizsgálat elvégzésének módja
A vizsgálat a várandósság első trimeszterében végezhető, a 11. és 14. terhességi hét között – optimálisan a 12. héten – amikor a magzat ülőmagassága (CRL) a 45 és 80 mm között van. Ebben az időszakban végzett alapos, átfogó, megfelelően akkreditált szakember által végzett ultrahangvizsgálat nagy jelentőségű általában, a fejlődési rendellenességek szűrésében. A Kombinált-teszt elvégzéséhez az ultrahanggal mért magzati tarkóredő vastagsága mellett az anyai vérben vizsgálható, úgynevezett terhességgel összefüggő plazmafehérje (PAPP-A), illetve a human chorionic gonadotrophin béta egysége (ß-hCG) kerül számbevételre. Ezen három jelző értékelésével kerül az eredmény kidolgozásra.
A jelzők eredményének hatása a Down-kór kockázatának alakulására
Az anyai vérben vizsgált jelzők koncentrációja és az ultrahanggal vizsgált nyaki redő mérete változik a terhességi korral. Annak érdekében, hogy ezek a változó értékek a terhesség minden szakaszában értelmezhetőek legyenek, a jelzőket az azonos terhességi korú, rendel-lenességgel nem sújtott terhességeknél megfigyelt mediánérték szorzataként (MoM) kerül kifejezésre. A grafikonok a rendellenességgel sújtott, illetve nem sújtott terhességek eloszlását mutatják a különböző jelzők (markerek) értékeinek tükrében.
Kiterjesztett Kombinált-teszt
A 11-14. terhességi hét között akkreditált szakember által végzett alapos, szakszerű ultrahangvizsgálat során a magzati tarkóredő vizsgálat mellett, más tényezők is segítenek a rendellenességek kiszűrésében. A Down-kór előfordulása esetén jellemző a magzatban az orrcsont hiánya, illetve a köldök vénában, az ún. ductus venosusban mért kóros áramlás. Ezen jelzők számbavételével javítható a szűrővizsgálat találati hatékonysága.
A Kombinált-teszt eredményének kidolgozása
A szűrővizsgálat alapvető célja, hogy megtalálja azokat a várandósokat, akiknél a kockázat emelkedett a számbeli kromoszóma-rendellenességek előfordulására és irányadó legyen abban, hogy szükséges-e további célirányos szűrő- vagy diagnosztikai vizsgálatok alkalmazása. A szűrővizsgálat három csoportra osztja a vizsgált várandósokat:
Alacsony kockázat: 1:1000 vagy annál kisebb kockázat – a kockázat alacsony a célzott rendellenességek előfordulására.
Közepes kockázat: 1: 250 és 1:1000 közötti kockázat – további vizsgálatot javasolunk.
További vizsgálati lehetőségek:
Szekvenciális szűrés: A második trimeszterben (16-20. hétben), az anyai vérben mérhető biokémiai markerek eredményeinek hozzáadásával növelhető a szűrővizsgálati eredmény hatékonysága a rendellenesség kiszűrésére.
PrenaTest®: Új molekuláris genetikai vizsgálat, amely az anya vérében keringő magzati DNS-ek értékelésével tudja azonosítani a számbeli kromoszóma-rendellenességeket. Így, a magzatot veszélyeztető amniocentesis vagy chorion biopsia nélkül elvégezhető a célirányos vizsgálat a Down-kór, Edwards-kór és a Patau-kór kizárására. Részletek: www.prenatest.hu
Magas kockázat: 1:250 vagy a feletti kockázat – a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulására.
Amennyiben az 1:250 (0,4%) vagy annál magasabb kockázatot pozitív eredménynek minősítjük és a kiszűrtek körében megtörténik a magzati kromoszómavizsgálat vagy más, a magzati számbeli kromoszóma-rendellenességének kimutatására irányuló vizsgálat, a Kombinált-teszt, a Down-kórral sújtott terhességek 85%-át tudja kiszűrni.
Figyelem! A szűrővizsgálat a fejlődési rendellenesség kockázatának meghatározására képes, nem alkalmas arra, hogy a rendellenesség jelenlétét kizárja vagy éppen igazolja.
Mi a teendő magas kockázat esetén?
Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatot mutatott ki a Down-kór vagy más számbeli kromoszóma rendellenesség előfordulására, a magzati kromoszómavizsgálat vagy más, a magzati számbeli kromoszóma-rendellenességek kimutatására irányuló vizsgálat elvégzése javasolt.
Invazív (beavatkozással járó) vizsgálati módszer
A magzati kromoszómavizsgálat elvégzéséhez magzati sejt gyűjtése szükséges, amely a 12-16. terhességi hétben magzat burokboholy mintavételezéssel (chorion biopsia – CVS), a 16-20. terhességi hétben magzatvíz mintavételezéssel (amniocentesis – GAC) végezhető. A mintavételezési eljárások invazív módon kerülnek elvégzésre, melyek legalább 1%-os vetélési kockázattal járnak.
Non-invazív (beavatkozással nem járó) vizsgálati módszer, a PrenaTest®
Az új, molekuláris genetikai módszeren alapuló vizsgálat az anyai vérben keringő szabad magzati DNS szakaszok vizsgálatán alapszik. A Down-kóros (21-es triszómiás), Edwards-kóros (18-as triszómiás) vagy Patau-kóros (13-as triszómiás) magzat extra mennyiségű, a 21-es vagy 18-as, vagy 13-as kromoszómát reprezentáló szabad DNS-t bocsát az anya vérébe, amely ezzel az új módszerrel rendkívül jó hatékonysággal kimutatható.
A non-invazív, egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, tehát vetélési kockázattal nem járó PrenaTest® jó alternatívája az invazív vizsgálati módszereknek, a magzati számbeli kromoszóma-rendellenességek azonosítására. Részletek: www.prenatest.hu
A Kombinált-teszt találati aránya (DR) A rendellenességgel sújtott terhességek azon aránya, ahol a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatúnak minősűl – átlagosan 85%. A Kiterjesztett Kombinált-teszt találati hatékonysága 90% feletti.
A Kombinált-teszt álpozitivitási aránya (FPR) Az FPR a rendellenességgel nem sújtott terhességek azon aránya, ahol a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatúnak minősül. Ha az 1:250 vagy a feletti kockázatot magas kockázatnak minősítjük, a Kombinált-teszt átlagos találati aránya 85%, amely 5%-os álpozitivitási arányt eredményez.
Annak valószínűsége, hogy a magas kockázati eredményű szűrővizsgálat esetén, a magzati kromoszómavizsgálat valóban rendellenességet igazol (pozitív prediktív érték, OAPR) 1:20.
Az anyai életkor szerepe a szűrővizsgálati eredmény értékelésében
A kockázat számításához a kiindulási alapot a várandós életkorából adódó alapkockázati érték adja. Ezen statisztikai értéket módosítja a vizsgált jelzők eredménye. Ebből következően, ha a szűrővizsgálat határértéke egységesen 1:250 és azt vagy a feletti eredményt magas kockázatnak minősítjük, a magasabb életkorú várandósok esetében nagyobb találati hatékonysággal számolhatunk.
A szűrővizsgálat eredményét befolyásoló tényezők
Terhesség kora
A terhesség korának hibás megállapítása pontatlan eredményt ad a markerek MoM-értékének meghatározásakor. A terhesség korának pontos meghatározásához ultrahangvizsgálat szükséges.
Anyai testsúly és etnikai csoport
A vérmarkerek szintje általában alacsonyabb a nagyobb testsúlyú, míg emelkedettebb az alacsonyabb testsúlyú nők esetében.
Dohányzás
A hCG 20%-kal emelkedett dohányzó várandósok esetében.
IVF+ET
A hCG 10%-kal emelkedett asszisztált úton fogant terhességek esetében.
A MoM-értékek megállapítása ezen tényezők figyelembevételével történik.
Korábbi, rendellenességgel sújtott terhesség
Amennyiben a várandósnak korábbi terhességében Down-kór vagy más kromoszóma-rendellenesség fordult elő, a szűrővizsgálat eredményének közlése mellett a leleten megjegyzésre kerül, hogy a korábban előfordult rendellenességgel sújtott terhesség körülménye számbavételre került.
Quartett-teszt
a Down-kór, egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsőzáródási rendellenességek kiszűrésére
A Quartett-teszt
• a Down-kórral sújtott terhességek kiszűrésének egyik leghatékonyabb módszere a várandósság második trimeszterében;
• a szűrővizsgálat a várandósság 15. és 20. hete között, anyai vérben vizsgálható jelzők számbavételével, átlagosan 83%-os találati aránnyal szűri ki a rendellenességgel sújtott terhességeket, úgy, hogy a magas kockázati csoportba sorolja a leszűrt várandósok 5%-át;
• jó hatékonysággal szűri ki az idegcsőzáródási rendellenességekkel és az Edwards-kórral sújtott terhességeket is.
Down-kór (21-es triszómia)
A Down-kór a 21. kromoszóma többletére vezethető vissza és jellemző küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz. Az anyai életkor előrehaladtával a Down-kór kialakulásának gyakorisága növekszik. Míg 30 éves korban a kockázat a rendellenesség előfordulására kb. egy ezrelék, 40 éves terheseknél már több mint 1%-ra nő.
A Down-kór kialakulásának kockázata az anyai életkor függvényében
Forrás: A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának (VRONY) 25 éves adatbázisa.
A Down-kór gyakorisága hazánkban 0,17%, tehát 700 születésre esik 1 Down-kórral sújtott újszülött.
A Down-kórral sújtott embereknek különböző fokú tanulási nehézséggel kell szembenézniük, de gyakorta visszamaradottságuk még súlyosabb. Egy részük képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. A Down-kórral sújtott terhességek kb. 30%-a spontán vetéléssel végződik, azonban a születést követően az e rendellenességgel sújtott újszülöttek 90%-a túléli az első, kritikus évet. A Down-kórosok egyharmada súlyos szívrendellenességgel születik. Jelenleg a Down-kórral sújtott emberek várható életkora kb. 60 év, 40 év fölött bizonyos esetekben az Alzheimer-kórhoz hasonló agyi elváltozások fejlődnek ki.
Edwards-kór (18-as triszómia)
Az Edwards-kór ritka és általában az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. A szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 7000. terhességben fordul elő.
Idegcső- (velőcső-) záródási rendellenesség
Az idegcsőzáródási rendellenesség (agy- és koponyahiány, valamint nyitott gerinc) az egyik leggyakoribb súlyos fejlődési rendellenesség. A modern megelőzési módszerek és a magzati diagnosztika hiányában 1000 újszülöttből 3-at sújtana ez a rendellenesség. A korszerű, fogamzás előtt megkezdett tudatos családtervezéssel a rendellenesség jelentős hányadának kialakulása megelőzhető és mára oly mértékben fejlődött az ultrahang-diagnosztika, hogy az ilyen típusú rendellenességek nagyon jó hatékonysággal kiszűrhetők és a szűrővizsgálat keretében vizsgált AFP érték már csak adalékként szolgál a szakszerűen és megfelelő terhességi időben elvégzett ultrahangvizsgálat mellett.
A vizsgálat elvégzésének módja
A vizsgálat a várandósság második trimeszterében végezhető. A betöltött 15. és 20. hét között – optimálisan a 16. héten – levett anyai vérben, az alfa-fetoprotein (AFP), az egyesítetlen oestriol (UE3), az inhibin-A (inhibin), és a human chorionic gonadotrophin (Total hCG) szintje kerül meghatározásra.
A Quartett-teszt eredményének kidolgozása
A szűrővizsgálat alapvető célja, hogy megtalálja azokat a várandósokat, akiknél a kockázat emelkedett a számbeli kromoszóma-rendellenességek előfordulására és irányadó legyen abban, hogy szükséges-e további célirányos szűrő- vagy diagnosztikai vizsgálatok alkal-mazása.
A szűrővizsgálat három csoportra osztja a vizsgált várandósokat:
Alacsony kockázat: 1:1000 vagy annál kisebb kockázat – a kockázat alacsony a célzott rendellenességek előfordulására.
Közepes kockázat: 1: 250 és 1:1000 közötti kockázat – további vizsgálatot (magzati szívultrahang, részletes és célirányos ultrahangvizsgálat, PrenaTest®) javasolunk.
Magas kockázat: 1:250 vagy a feletti kockázat – a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulására.
Amennyiben az 1:250 (0,4%) vagy annál magasabb kockázatot pozitív eredménynek minősítjük és a kiszűrtek – körében megtörténik a magzati kromoszómavizsgálat vagy más, a magzati számbeli kromoszóma rendellenességének kimutatására irányuló vizsgálat, a Quartett-teszt, a Down-kórral sújtott terhességek 83%-át szűri ki.
Magas kockázat az idegcsőzáródási rendellenességre
Amennyiben az AFP szintje két és félszerese a normális mediánértéknek (2,5 MoM), vagy annál magasabb, a szűrővizsgálat eredménye pozitívnak minősül, az adott terhességben emelkedettebb kockázattal számolunk a koponyahiány illetve a nyitott gerinc előfordulására. Ezzel a módszerrel az idegcsőzáródási rendellenességek több mint 86%-a kiszűrhető.
(Az emelkedettebb AFP szint esetén korábban javasolták az amniocentesis révén nyert magzatvíz mintán az AFP szint mérését, így tisztázva azt, hogy az eltérés a magzatból ered-e. Azonban ez a megállapítás nem ad diagnózist a rendellenesség esetleges jelenlétére, hiszen az idegcsőzáródási rendellenesség egyértelmű laboratóriumi kimutatására nincs lehetőség. Ezért manapság, az ultrahang-diagnosztika jelentős minőségi fejlődésével az alapos, irányzott ultrahangvizsgálat alkalmazása került előtérbe, az ilyen típusú rendellenesség külső jegyeinek vizsgálatára.)
Figyelem! A szűrővizsgálat a fejlődési rendellenesség kockázatának meghatározására képes, nem alkalmas arra, hogy a rendellenesség jelenlétét kizárja vagy éppen igazolja.
Mi a teendő magas kockázat esetén?
Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatot mutatott ki a Down-kór vagy más számbeli kromoszóma rendellenesség előfordulására, a magzati kromoszómavizsgálat vagy más, a magzati számbeli kromoszóma-rendellenességek kimutatására irányuló vizsgálat elvégzése javasolt.
Invazív (beavatkozással járó) vizsgálati módszer
A magzati kromoszómavizsgálat elvégzéséhez magzati sejt gyűjtése szükséges, amely a 12-16. terhességi hétben magzat burokboholy mintavételezéssel (chorion biopsia – CVS), a 16-20. terhességi hétben magzatvíz mintavételezéssel (amniocentesis – GAC) végezhető. A mintavételezési eljárások invazív módon kerülnek elvégzésre, melyek legalább 1%-os vetélési kockázattal járnak.
Non-invazív (beavatkozással nem járó) vizsgálati módszer, a PrenaTest®
Az új, molekuláris genetikai módszeren alapuló vizsgálat az anyai vérben keringő szabad magzati DNS szakaszok vizsgálatán alapszik. A Down-kóros (21-es triszómiás), Edwards-kóros (18-as triszómiás) vagy Patau-kóros (13-as triszómiás) magzat extra mennyiségű, a 21-es vagy 18-as, vagy 13-as kromoszómát reprezentáló szabad DNS-t bocsát az anya vérébe, amely ezzel az új módszerrel rendkívül jó hatékonysággal kimutatható.
A non-invazív, egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, tehát vetélési kockázattal nem járó PrenaTest® jó alternatívája az invazív vizsgálati módszereknek, a magzati számbeli kromoszóma-rendellenességek azonosítására. Részletek: www.prenatest.hu
Ha a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatot mutat az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulására, alapos, célirányos ultrahangvizsgálat elvégeztetése javasolt a 18–20. terhességi hétben.
A Quartett-teszt találati aránya (DR)
A rendellenességgel sújtott terhességek azon aránya, ahol a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatúnak minősűl – átlagosan 83% a Down-kórra, 86% a nyitott gerincre és közel 100% a koponyahiányra.
A Quartett-teszt álpozitivitási aránya (FPR)
Az FPR a rendellenességgel nem sújtott terhességek azon aránya, ahol a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatúnak minősül. Ha az 1:250 vagy a feletti kockázatot magas kockázatnak minősítjük, az Quartett-teszt átlagos találati aránya 83%, amely 5%-os álpozitivitási arányt eredményez.
Annak valószínűsége, hogy a magas kockázati eredményű szűrővizsgálat esetén, a magzati kromoszómavizsgálat valóban rendellenességet igazol (pozitív prediktív érték, OAPR) 1:20.
Az anyai életkor szerepe a vizsgálati eredmény értékelésében
A kockázat számításához a kiindulási alapot a várandós életkorából adódó alapkockázati érték adja. Ezen statisztikai értéket módosítja a vizsgált jelzők eredménye. Ebből következően, ha a szűrővizsgálat határértéke egységesen 1:250 és azt, illetve az a feletti eredményt magas kockázatnak minősítjük, a magasabb életkorú várandósok esetében nagyobb találati hatékonysággal számolhatunk.
A jelzők eredményének hatása a Down-kór kockázatának alakulására
Az anyai vérben vizsgált jelzők koncentrációja változik a terhességi korral. Annak érdekében, hogy ezek a változó értékek a terhesség minden szakaszában értelmezhetőek legyenek, a jelzőket az azonos terhességi korú, rendellenességgel nem sújtott terhességeknél megfigyelt mediánérték szorzataként (MoM) kerül kifejezésre. A grafikonok a rendellenességgel sújtott, illetve nem sújtott terhességek eloszlását mutatják a különböző jelzők (markerek) értékeinek tükrében.
A szűrővizsgálat eredményét befolyásoló tényezők
Terhesség kora
A terhesség korának hibás megállapítása pontatlan eredményt ad a markerek MoM-értékének meghatározásakor. A terhesség korának pontos meghatározásához ultrahangvizsgálat szükséges.
Anyai testsúly és etnikai csoport
A vérmarkerek szintje általában alacsonyabb a nagyobb testsúlyú, míg emelkedettebb az alacsonyabb testsúlyú nők esetében.
Ikerterhesség és inzulinfüggő cukorbetegség
Az AFP, az oestriol, az inhibin és a hCG emelkedettebbek ikerterhességeknél. Az AFP-szint általában alacsonyabb (kb. 16%-kal), míg az oestriol- és az inhibin-értékek kismértékben alacsonyabbak (6, illetve 12%-kal) az inzulinfüggő cukorbeteg várandósoknál.
Dohányzás
A hCG 20%-kal emelkedett dohányzó várandósok esetében.
IVF+ET
A hCG 10%-kal emelkedett asszisztált úton fogant terhességek esetében.
A MoM-értékek megállapítása ezen tényezők figyelembevételével történik.
Vaginális vérzés
Közvetlenül a vérminta levétele előtt előforduló vaginális vérzés befolyásolhatja a vérvizsgálat eredményét. A vérzés növelheti az AFP-szintet, így ilyen esetben javasolt a szűrővizsgálat, illetve a vérvétel elhalasztása egy-két héttel.
Korábbi, rendellenességgel sújtott terhesség
Amennyiben a várandósnak korábbi terhességében Down-kór vagy idegcsőzáródási rendellenesség fordult elő, a szűrővizsgálat eredményének közlése mellett a leleten megjegyzésre kerül, hogy a korábban előfordult rendellenességgel sújtott terhesség körülménye számba-vételre került.
Integrált-teszt
a Down-kór, az Edwards-kór és a Patau-kór kiszűrésére
Az Integrált-teszt
• a Down-kórral érintett terhességek kiszűrésének egyik leghatékonyabb módszere;
• a szűrővizsgálat az első-, és a második trimeszteri jelzők számbavételével, átlagosan 94%-os találati aránnyal szűri ki a rendellenességgel érintett terhességeket úgy, hogy a magas kockázati csoportba sorolja a leszűrt várandósok 5%-át;
• jó hatékonysággal szűri ki az Edwards-kórral és Patau-kórral érintett terhességeket is.
Down-kór (21-es triszómia)
A Down-kór a 21. kromoszóma számbeli többletére vezethető vissza és jellemző küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz. Az anyai életkor előrehaladtával a Down-kór kialakulásának gyakorisága növekszik. Míg 30 éves korban a kockázat a rendellenesség előfordulására kb. egy ezrelék, 40 éves terheseknél már több mint 1%-ra nő. A Down-kór gyakorisága hazánkban 0,17%, tehát 700 születésre esik 1 Down-kórral érintett újszülött. A Down-kórral érintett embereknek különböző fokú tanulási nehézséggel kell szembenézniük, de gyakorta visszamaradottságuk még súlyosabb. Egy részük képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. A Down-kórral érintett terhességek kb. 30%-a spontán vetéléssel végződik, azonban a születést követően az e rendellenességgel érintett újszülöttek 90%-a túléli az első, kritikus évet. A Down-kórosok egyharmada súlyos szívrendellenességgel születik. Jelenleg a Down-kórral érintett emberek várható életkora kb. 60 év, 40 év fölött bizonyos esetekben az Alzheimer-kórhoz hasonló agyi elváltozások fejlődnek ki.
Edwards-kór (18-as triszómia)
Az Edwards-kór ritka és általában az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. A szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 7000. terhességben fordul elő.
Patau-kór (13-as triszómia)
A Patau-kór nagyon ritka és az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség, amely a magzat 13-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. A szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 16 000. terhességben fordul elő.
Az Integrált-teszt elvégzésének módja
I. fázis
A vizsgálat I. fázisa a várandósság első trimeszterében végezhető. A 11. és 14. terhességi hét között – optimálisan 12. héten – amikor a magzat ülőmagassága (CRL) a 45 és 80 mm között van. Ebben az időszakban végzett alapos, átfogó, megfelelően akkreditált szakember által végzett ultrahangvizsgálat nagy jelentőségű általában, a fejlődési rendellenességek szűrésében. Az Integrált-teszt elvégzéséhez az ekkor mért magzati tarkóredő vastagsága adja az egyik jelzőt. Ebben a terhességi korban végzett anyai vérvétellel vizsgálható az úgynevezett terhességgel összefüggő plazmafehérje (PAPP-A) szintje, amely a másik jelző az Integrált-teszt első fázisához.
II. fázis
A vizsgálat II. fázisa a várandósság második trimeszterében végezhető. A betöltött 15. és 20. hét között – optimálisan a 16. héten történik a második anyai vérvétel. Az anyai vérben az alfa-fetoprotein (AFP), az egyesítetlen oestriol (uE3), az inhibin-A (inhibin), és a human chorionic gonadotrophin (Total hCG) szintje kerül meghatározásra. Az Integrált-teszt elvégzése csak úgy lehetséges, ha a várandós mindkét alkalommal aláveti magát a vérvételnek. Amennyiben azonban nem jelenik meg a második vérvétel előzetesen kijelölt időpontján, illetve a személyes megkeresést követően sem igényli a második vérvétellel vizsgálható jelzők értékelését, a rendellenesség előfordulásának kockázata az I. fázisban nyert mintából kerül meghatározásra; az ún. Kombinált-teszt kerül elvégzésre. A Kombinált-tesztnek átlagosan 85% a találati aránya a Down-kór kiszűrésére.
Az Integrált-teszt eredményének kidolgozása
A szűrővizsgálat alapvető célja, hogy megtalálja azokat a várandósokat, akiknél a kockázat emelkedett a számbeli kromoszóma-rendellenességek előfordulására és irányadó legyen abban, hogy szükséges-e további célirányos szűrő- vagy diagnosztikai vizsgálatok alkalmazása. A szűrővizsgálat három csoportra osztja a vizsgált várandósokat:
Alacsony kockázat: 1:1000 vagy annál kisebb kockázat – a kockázat alacsony a célba vett rendellenességek előfordulására.
Közepes kockázat: 1: 250 és 1:1000 közötti kockázat – további vizsgálatot (magzati szívultrahang, részletes és célirányos ultrahangvizsgálat, illetve az új, non-invazív molekuláris genetikai vizsgálat – a PrenaTest® www.prenatest.hu) javasolunk.
Magas kockázat: 1:250 vagy a feletti kockázat – a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulására.
Amennyiben az 1:250 (0,4%) vagy annál magasabb kockázatot pozitív eredménynek minősítjük és a kiszűrtek körében megtörténik a magzati kromoszómavizsgálat vagy más, a magzati számbeli kromoszóma rendellenességének kimutatására irányuló vizsgálat, az Integrált-teszt, a Down-kórral érintett terhességek 94%-át tudja kiszűrni.
Mi a teendő magas kockázat esetén?
Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatot mutatott ki a Down-kór vagy más számbeli kromoszóma-rendellenesség előfordulására, a magzati kromoszómavizsgálat vagy más, a magzati számbeli kromoszóma-rendellenességek kimutatására irányuló vizsgálat elvégzése javasolt.
Invazív (beavatkozással járó) vizsgálati módszer
A magzati kromoszómavizsgálat elvégzéséhez magzati sejt gyűjtése szükséges, amely a 12-16. terhességi hétben magzat burokboholy mintavételezéssel (chorion biopsia – CVS), a 16-20. terhességi hétben magzatvíz mintavételezéssel (amniocentesis – GAC) végezhető. A mintavételezési eljárások invazív módon kerülnek elvégzésre, melyek legalább 1%-os vetélési kockázattal járnak.
Non-invazív (beavatkozással nem járó) vizsgálati módszer, a PrenaTest®
Az új, molekuláris genetikai módszeren alapuló vizsgálat az anyai vérben keringő szabad magzati DNS szakaszok vizsgálatán alapszik. A Down-kóros (21-es triszómiás), Edwards-kóros (18-as triszómiás) vagy Patau-kóros (13-as triszómiás) magzat extra mennyiségű, a 21-es vagy 18-as, vagy 13-as kromoszómát reprezentáló szabad DNS-t bocsát az anya vérébe, amely ezzel az új módszerrel rendkívül jó hatékonysággal kimutatható.
A non-invazív, egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, tehát vetélési kockázattal nem járó PrenaTest® jó alternatívája az invazív vizsgálati módszereknek, a magzati számbeli kromoszóma-rendellenességek azonosítására. Részletek: www.prenatest.hu
Figyelem! A szűrővizsgálat a fejlődési rendellenesség kockázatának meghatározására képes, nem alkalmas arra, hogy a rendellenesség jelenlétét kizárja vagy éppen igazolja.
Az Integrált-teszt találati aránya (DR) – A rendellenességgel érintett terhességek azon aránya, ahol a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatúnak minősűl – átlagosan 94% a Down-kórra, 86% a nyitott gerincre és közel 100% a koponyahiányra.
Az Integrált-teszt álpozitivitási aránya (FPR) – A rendellenességgel nem érintett terhességek azon aránya, ahol a szűrővizsgálat eredménye magas kockázatúnak minősül. Ha az 1:250 vagy a feletti kockázatot magas kockázatnak minősítjük, az Integrált-teszt átlagos találati aránya 94%, amely 5%-os álpozitivitási arányt eredményez.
Annak valószínűsége, hogy a magas kockázati eredményű szűrővizsgálat esetén, a magzati kromoszóma vizsgálat valóban rendellenességet igazol (pozitív prediktív érték, OAPR) 1:9.
Az anyai életkor szerepe a vizsgálati eredmény értékelésében
A kockázat számításához a kiindulási alapot a várandós életkorából adódó alapkockázati érték adja. Ezen statisztikai értéket módosítja a vizsgált jelzők eredménye. Ebből következően, ha a szűrővizsgálat határértéke egységesen 1:250 és azt, illetve az a feletti eredményt magas kockázatnak minősítjük, a magasabb életkorú várandósok esetében nagyobb találati hatékonysággal számolhatunk.
A Down-kór kialakulásának kockázata az anyai életkor függvényében
Forrás: A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának (VRONY) 25 éves adatbázisa.
A jelzők eredményének hatása a Down-kór kockázatának alakulására
Az anyai vérben vizsgált jelzők koncentrációja és a magzati tarkóredő vastagsága is változik a terhességi korral. Annak érdekében, hogy ezek a változó értékek a terhesség minden szakaszában értelmezhetőek legyenek, a jelzőket az azonos terhességi korú, rendellenességgel nem érintett terhességeknél megfigyelt mediánérték szorzataként (MoM) kerül kifejezésre. A grafikonok a rendellenességgel érintett, illetve nem érintett terhességek eloszlását mutatják a különböző jelzők (markerek) értékeinek tükrében.
A szűrővizsgálat eredményét befolyásoló tényezők
Terhesség kora
A terhesség korának hibás megállapítása pontatlan eredményt ad a markerek MoM-értékének meghatározásakor. A terhesség korának pontos meghatározásához ultrahangvizsgálat szükséges.
Anyai testsúly
A vérmarkerek szintje általában alacsonyabb a nagyobb testsúlyú, míg emelkedettebb az alacsonyabb testsúlyú nők esetében.
Ikerterhesség
Az AFP, az oestriol, az inhibin és a hCG emelkedettebbek ikerterhességeknél.
Inzulinfüggő cukorbetegség
Az AFP-szint általában alacsonyabb (kb. 16%-kal), míg az oestriol- és az inhibin-értékek kismértékben alacsonyabbak (6, illetve 12%-kal) az inzulinfüggő cukorbeteg várandósoknál.
Dohányzás
A hCG szintje 20%-kal emelkedettebb a dohányzó várandósoknál.
IVF+ET
A hCG szintje 10%-kal emelkedettebb azon terhességek esetén, ahol a fogamzás mesterségesen elért.
A MoM-értékek megállapítása ezen tényezők figyelembevételével történik.
Vaginális vérzés
A vérvétel tervezett időpontjában előforduló vaginális vérzés befolyásolhatja a vérvizsgálat eredményét. A vérzés növelheti az AFP-szintet, ezért ilyen esetben javasolt a szűrővizsgálat, illetve a vérvétel elhalasztása egy-két héttel.
Korábbi, rendellenességgel érintett terhesség Amennyiben a várandósnak korábbi terhességében Down-kór, Edwards-kór vagy Patau-kór fordult elő, a szűrővizsgálat eredményének közlése mellett a leleten megjegyzésre kerül, hogy a korábban előfordult rendellenességgel érintett terhesség körülménye számbavételre került.
Kockázatmentes genetikai vizsgálat a magzati kromoszóma-rendellenességek kimutatására
A PrenaTest® kockázatmentesen, a magzatot nem veszélyeztetve, anyai vérvétellel, az invazív módszerrel végzett vizsgálatokkal közel azonos hatékonysággal képes kimutatni a Down-kórt és más számbeli kromoszóma-rendellenességet.
A non-invazív, egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, tehát vetélési kockázattal nem járó PrenaTest® a méhlepényből az anyai vérbe jutó szabad magzati DNS-t vizsgálja.
A DNS-láncok szerkezete alapján beazonosítható, hogy melyik kromoszómáról származnak, és hogy megfelelő mennyiségben vannak-e jelen. Az újgenerációs szekvenáláson alapuló modern vizsgálati technológia hatékony módja a számbeli kromoszóma-rendellenességek kimutatásának.
A PrenaTest®-et a nagy tapasztalattal rendelkező németországi Lifecodexx végzi.
A PrenaTest® az első európai akkreditációval és CE jelzéssel rendelkező vizsgálat a magzati kromoszóma-rendellenességek anyai vérből történő kimutatására.
A PrenaTest® vizsgálattal a születendő gyermek neme is megállapítható, valamint a teszt ikerterhességben is alkalmazható.
Az egyszerű anyai vérvétellel, a 9. és a 20. terhességi hét között elvégezhető PrenaTest® személyre szabottan, számos vizsgálati lehetőséggel nyújt megbízható eredményt 4-6 munkanapon belül.
PrenaTest® Új mérföldkő a Down-kór szűrésében
A PrenaTest® laboratóriumi továbbfejlesztése révén egy új, költséghatékony technológia került bevezetésre a Down-kór non-invazív tesztelésében. Az új módszerrel végzett magzati DNS vizsgálat 75 000 forintért, a megbízható szekvenálási technikával azonos hatékonysággal azonosítja a magzati Down-kór esetleges jelenlétét.
PrenaTest® Mielőtt a vetélési kockázattal fenyegető amniocentézisen gondolkodna
A várandósság első felében számos kötelező vizsgálat szolgál a magzati kromoszóma-rendellenességek szűrésére. A hagyományos vizsgálati módszerek azonban nem képesek teljesen kiszűrni a genetikai problémákat, éppen ezért sok kismama jut el végül genetikai tanácsadásra, majd pedig javasolják neki a kellemetlen és kockázatos amniocentézist.
A PrenaTest® kockázatmentesen, a magzatot nem veszélyeztetve, egy szimpla anyai vérvétellel, az invazív módszerrel végzett vizsgálatokkal (amniocentézis, chorion biopszia) azonos hatékonysággal képes kimutatni a Down-kórt és más kromoszóma-rendelleneséget. Az új módszer a méhlepényből az anyai vérbe jutó szabad magzati DNS-t vizsgálja.
A PrenaTest® elsősorban azoknak a várandósoknak ajánlott, akiknél magas a kockázat valamely magzati triszómia előfordulására. Ebbe a csoportba tartoznak a 35 év feletti anyák, a genetikailag érintett szülők, valamint azok a várandósok, akiknél a hagyományos szűrőmódszerek (ultrahang és/vagy biokémiai markerek vizsgálata az anyai vérben) emelkedett kockázatot mutattak ki valamely magzati triszómiára (Kombinált-teszt, Integrált-teszt, Quartett-teszt).
Mivel a PrenaTest® semmilyen veszéllyel nem jár sem az anyára, sem a magzatra nézve, azoknál a várandósoknál is biztonságosan elvégezhető, akiknél alacsony a magzati triszómiák kockázata, de szeretnék a hagyományos szűrések eredményét egy korszerű, nagy pontosságú genetikai vizsgálattal is megerősíteni és önmagukat megnyugtatni.
A PrenaTest® Európában az első akkreditált non-invazív, szabad magzati DNS-meghatározáson alapuló teszt, amely teljes mértékben megfelel az Európai Unió által előírt követelményeknek és egy átfogó, európai minőségbiztosítási rendszerrel (EN ISO 13485) rendelkezik.
A vizsgálatról bővebben a +36 20 518 1810-es információs vonalon, vagy a PrenaTest® honlapján, a www.prenatest.hu -n tájékozódhat.
Mi a terhességi toxémia?
A terhességi toxémia (terhességi mérgezés, preeclampsia) az egyik leggyakoribb kórkép a várandósság alatt. Jellemző tünetei a hirtelen fellépő magas vérnyomás (140/90 Hgmm feletti), a vizelet megnövekedett fehérjetartalma (>300 mg/nap) és az egész testet érintő, múlni nem akaró ödéma. Következményei lehetnek többek között az anyánál kialakuló hemolízis, romló máj és vesefunkciók, stroke. Súlyos, életveszélyes formája a HELLP-szindróma (Haemolysis/hemolízis/, Elevated Liver enzymes/emelkedett máj enzimek/, Low Platelet count/ alacsony vérlemezke szám/), melynek kialakulása esetén jelentôsen megemelkedik az anyai és magzati halálozási és morbiditási kockázat.
Terhességi toxémiának létezik tüneti kezelése, de sok esetben csak az idő előtti császármetszés az egyetlen megoldás. Természetesen minél korábban kell elvégezni a császármetszést, annál alacsonyabb a születési súly, melynek enyhébb vagy súlyosabb következményei lehetnek az újszülöttnél.
Milyen gyakori a terhességi toxémia?
A terhességi toxémia az esetek 2-5 %-ában alakul ki, sokszor minden előzmény nélkül. Vannak ismert kockázati tényezôk, így amennyiben ezek valamelyike jellemző a terhesre, magasabb kockázattal kell számolni. Ilyen ismert okok a magas BMI, I-es típusú diabetes, korábbi terhességnél előforduló toxémia, krónikus magas vérnyomás, antifoszfolipid-szindróma vagy lupusz betegség.
Mekkora eséllyel alakul nálam ki a toxémia?
A terhességi toxémia kockázatának meghatározása igen sokat fejlődött az elmúlt években. A fent felsorolt, ismert kockázati jellemzők mellett léteznek, ultrahangos és biokémiai markerek, melyek együttes használatával, nagy valószínûséggel (96 %) elôre jelezhetô a legveszélyesebb, korai toxémia, 10 %-os fals pozitivitás mellett.
Mit tehetek, ha nálam magas a kockázat?
Magas kockázat esetén egyrészt szigorúbb terhesgondozást, rendszeres vérnyomás mérést javasolunk, másrészt alacsony dózisú (75-100 mg) Aszpirin szedését. Irodalmi adatok alapján az Aszpirin profilaktikus dózisban hatékonyan tudja csökkenteni a toxémia kialakulásának kockázatát, illetve annak kialakulásának idejét késleltetheti, növelve ezzel a születési súlyt. Az alacsony dózisú Aszpirin adása nincs káros hatással a magzatra, szedését azonban csak a kezelőorvos felügyelete mellett ajánljuk.